20 perc könyvklub - 8-14. nap

Kedves Olvasó!

Újabb hét összefoglalóját hoztam ebben a bejegyzésben a 20 perc könyvklubról. Ezúttal is rengeteg témát érintett a Libri, többek között a gyermekvállalás felelősségét, a környezetvédelmet, a hűtlenséget. Kifejtettem a véleményemet arról, hogy miért nem a könyvek felkapottsága alapján döntöm el a következő olvasnivalókat, és mennyiben befolyásol engem a többi olvasó véleménye. Továbbra is nagyon szórakoztatónak tartom ezt a programot, és kissé kitisztul a fejem, amikor egy olyan témával kezdek el foglalkozni akár csak néhány percig is, amire egyébként nem gyakran gondolok. A hétköznapi problémák elillannak egy kis időre, így teret hagyok a lelkemnek a gyógyulásra. Ennek a bejegyzésnek a megírása pedig egy plusz segítség számomra. Bátran javaslom mindenkinek, hogy ugyanígy fejtse ki a véleményét, vesse papírra vagy word dokumentum formájába.

A 20 perc könyvklubról bővebben az alábbi linken találsz információt: 20 perc könyvklub

 20 perc könyvklub – 8-14. nap

 

2023. 06. 12. – 8. nap – Sosem volt könnyű szülőnek lenni

A gyermeknevelés nagyon megosztó az emberek között. Sokan azt gondolják, a saját bevált módszerük a legjobb, és éppen ezért nagyszerű szülőnek érzi magát, másoknak azt tanácsolja, hogy így meg úgy kell gyereket nevelni. Szerintem a legfontosabb a gyermekek megértése, meg kell találni a közös hangot, a közös nyelvet, fel kell ismerni, mi a legfontosabb számára, és hogyan tudjuk a lehető legjobb irányba terelgetni. A gyermekvállalás a valaha volt legnagyobb felelősség véleményem szerint, és egyáltalán nem lehet rá felkészülni. Minden tanács, tipp nagyon hasznos lehet, ám közel sem biztos, hogy elérhetjük vele a várt eredményt. Az ismeretlennel néz szembe egy anya és egy apa, és a gyermekkel együttműködve lehet kiegyensúlyozott, békés családi életük, amely hatással van a gyermeknevelésre is. Mindenkinél vannak akadályok, küzdelmek, jöhetnek hatalmas hullámvölgyek, és senkinek sem lehet az élete tökéletes. Nem mondom, hogy nem fogok olyan könyveket keresgélni, amelyek a gyermeknevelésről szólnak, de nem hagyatkozhatok teljesen egyikre sem, hiszen akkor nagy eséllyel a gyermekem érzései, igazi szükségletei teljesen kikerülnének a figyelmem középpontjából.

A napi olvasnivaló: Richard Powers – Rémület

Nagyon érdekes könyvrészlet. Már az első mondat előrevetíti a történet egyik kulcsfontosságú elemét. A könyv fülszövegét elolvasva értettem meg igazán, hogyan kapcsolódik a cikk témájához. Eleinte annyit szűrtem le a részlet végéből, hogy a szülők nem törődnek igazán a gyermekükkel, de elhessegettem ezt a gondolatot, hiszen nem ítélhetem el a szülőket ennyitől. Nem rajongok a különböző, akár embereken, akár állatokon folytatott kísérletekért, de az alapsztori egyértelműen kíváncsivá tett.

 

2023. 06. 13. – 9. nap – Olvass úgy az ételekről, hogy szinte érzed az ízüket!

Akárhogy öröklődnek anyáról lányára a gasztronómiai ismeretek, valószínűleg mindenki úgy gondolja, hogy olyan jól senki sem fog tudni elkészíteni semmit sem, mint ahogy a nagymamája. Páratlan a tudásuk, valamint az a szeretetük, ahogy elkészítik az ételeket, süteményeket. Ahogy én ismerem nagymamáimat, bármennyit sütemény elkészítenek akár kérés nélkül is, az ízük pedig semmilyen más cukrászdai süteményhez sem hasonlítható. Egyszerűen utánozhatatlanok, kész. 😊

A napi olvasnivaló: Bartholomaeus Platina – Bartholomaeus Platina reneszánsz receptjei

Nem teljesen ilyen olvasmányra számítottam a cikk témája alapján, hogy őszinte legyek. Igazán érdekes tanácsok is voltak ebben a részletben, de azt nem mondanám, hogy éreztem volna az ételek ízét. 😊 Ha jól sejtem, maga a könyv bővebben kitér az ételekre is a későbbiekben, és még több hasznos tanáccsal látja el az olvasót.

 

2023. 06. 14. ­– 10. nap – Nem a fotelből mentjük meg a bolygót, de onnan is sok dolgot megérthetünk

A környezetünk védelme nagyon égető téma a világban, de az, hogy valaki a saját wc-jéből ivott vizet, egy kicsit túlmegy minden határon. Nagyon remélem, hogy ez nem komoly.

Annyi megoldás, és annyi cselekedet van, amely egy kicsit hosszabbra nyújthatná a bolygónk életét, azonban nem vagyok biztos benne, hogy van még rá lehetőség. A cikk reményt ad, mégis úgy érzem, hogy lehangoló a jövőre nézve. Érdekessé vált számomra egy megemlített könyv, mégpedig Kim Stanley Robinson A jövő minisztériuma című regénye, amely a nem is olyan távoli jövőről szól. Érdeklődök majd a könyvtárban, hátha megtalálható a gyűjteményükben, mert szívesen beleolvasnék.

A napi olvasnivaló: Peter Wohlleben ­­– Ha a fák lélegzethez jutnának

A rövid részlet középpontjában a fák állnak. Az író szépen bemutatja a fák mesevilágba illő életmódját, amelyet tartanak évtizedeken át, hiszen ezek az élőlények szinte kortalanok. De mi van akkor, ha a megszokott életmód felborul? Ez történik az író szerint, és fogalmunk sincs, meddig fajulhat a helyzet.

 

2023. 06. 15. ­– 11. nap – Kihívás: Mondj le egy programot, és inkább olvass!

Azt hiszem, ezt a kihívást már számtalanszor teljesítettem. 😁 Egyáltalán nem jellemző rám, hogy egy programot, közösséget választok például az olvasás helyett. Természetesen a család ez alól kivétel, azonban nehezen veszem rá magam, hogy idegen környezetbe látogassak. Kissé introvertált személyiség vagyok. Engem sosem feszélyezett túlzottan a FOMO, avagy kimaradástól való félelem. Túl sokat foglalkoztam már azzal is, hogy azért tegyek eleget másoknak, hogy ne gondoljanak rosszat rólam. Van jó és rossz oldala is annak, ha elhatárolódok más közösségektől, de ismerem a saját korlátaimat és nagyon nehezen mozdulok ki a komfortzónámból.

A közösségi médiával és az elektronikus levelezéssel szintén így vagyok. Kerülöm azokat a tartalmakat, amelyeket feleslegesnek gondolok az életemben, és nincs értelme időt pazarolnom rá. Éppen elég a családi, és munkahelyi környezetemben elviselni a FOMO-t. 😊

A napi olvasnivaló: Náray Tamás – Barbara – A végzet (1. kötet)

Még sosem olvastam Náray Tamás könyveit, de nagyon megfogott ez a részlet. Hihetetlenül gördülékeny a fogalmazása. Bár kevés történelmi vonatkozású könyvet olvasok, a könyv indítása érdekesen hangzik. A főcímre nem találtam még utalást, így azt gondolom, a leírt esemény egy előzmény lehet. Határozottan felkeltette az érdeklődésemet az író.

 

2023. 06. 16 ­– 12. nap –A hűtlenség már nem tabu, sőt, egyre többet, és okosabban beszélünk róla

Azzal vitatkozni is felesleges, hogy a hűtlenség még 50-60 évvel ezelőtt is hatalmas port kavart, nem úgy a mai társadalomban. Ahogy a cikk is írja, ugyanolyan fájdalmas és megalázó, viszont nem kerítenek neki akkora feneket, és nem is próbálják eltitkolni. A bátrabbak kérkedni is merészelnek ezzel, mintha a bátorságukat mutatnák be, pedig nem ezzel kellene. Szóval a hűtlenséget egyértelműen elítélem, számomra semmilyen magyarázat nem lenne kielégítő. Ha egy kapcsolat nem működik, és nem is próbálnak tenni azért, hogy jobb legyen, akkor sem ez a megoldás egyik fél oldaláról sem. Persze, az érmének két oldala van, a hűtlenséghez is két ember kell, de ahogy írtam, én nem találok elfogadható indokot a hűtlenségre.

A napi olvasnivaló: Almási Kitti – Hűtlenség

Kiragadok hirtelen egyetlen tényt az olvasnivalóból – egyébként szinte minden sorával egyetértek. Az a kijelentés, hogy minimum egy évig együtt kell élnünk a választott partnerünkkel, mielőtt komolyabb döntést hozunk a kapcsolatunk terén, olyan, mintha én magam mondtam volna. Nekem pontosan ez a meglátásom. 9 éve vagyok együtt a párommal, és eddig nem siettünk az összeköltözéssel, viszont mostanában már azon gondolkodunk. Nagyon nehéz a mai helyzetben összebútorozni, mégis azon a véleményen vagyok, hogy addig nem házasodunk össze, amíg nem éltünk együtt. Lakva ismerszik meg az ember, ez biztosan a legtöbb embernek ismerős. Vannak még olyan helyzetek, amelyeket így, külön élve nem tapasztaltunk meg. Akár családi problémák, gondot okozhatnak a hétvégék, mikor melyik szülőhöz menjünk el, egyéb programokból is adódhatnak nézeteltérések, vagy ha munkából valamelyikünk, esetleg éppen mindketten idegesen érkezünk meg. Ezek elenyésző problémák jelenleg, és távol egymástól magunkba lenyugszunk, azt viszont nem tudjuk, hogyan hidaljuk át ezeket, ha már egy fedél alatt vagyunk szinte folyamatosan. Nem mondom, egy házasság után is jöhetnek bőven a gondok. Születnek gyermekek, már önmagában hatalmas felelősség. Mégis szükségem van nekem azoknak az apró élethelyzetek tisztázására, amelyeket fent leírtam. Ha ezekkel a gondokkal sem tudunk megbirkózni, akkor a későbbiekben csak nehezebb lesz az együttélés.

 

2023. 06. 17. – 13. nap – Jobb lesz a könyv, ha TikTokon milliók posztolnak róla?

Már a cikk elolvasása nélkül is azonnal arra gondoltam, hogy a felkapott könyvek nem feltétlenül annyira jók. Hogy igazán pontosan fogalmazzak, mindenkinek más az ízlése, más zsánert/zsánereket kedvel, tehát attól, hogy beszélnek egy könyvről, nem fogja mindenkinek elnyerni a tetszését. Való igaz, megszoktam lesni Molyon egy könyv csillagos értékelését, de nem azáltal ítélem el a könyvet. Szembe jön velem rengeteg könyv a létező összes közösségi felületen, amelyen online vagyok, de nem jellemző rám, hogy csak azért veszek meg, vagy olvasok el egy könyvet, mert éppen arról rengeteget beszélnek. Idővel a vélemények úgyis azt bizonyítják, hogy nem kedvelheti mindenki. Példának Colleen Hoover írónőt tudom mondani, aki újonnan a thriller, fantasy irányába is elindult, és nekem nagyon tetszetősek ezek a történetei is, ellenben másoknak nem. Éppen ezért szép a könyvek sokszínűsége, hiszen ahogy számtalan más téma, úgy ez is megosztó az olvasók között, de szerintem nem is kell túlmagyaráznom.

Ami biztos, hogy én nem hagyom magam befolyásolni, sokszor olyan könyveket veszek a kezembe, amelyeknek a felkapottsága már évek óta elapadt. Szintén egy példa Stephanie Garber Caraval trilógiája. Az első kötet 2017-ben jelent meg, az utolsó pedig 2020-ban, én mégis 2022. augusztusában kezdtem el olvasni a könyveket. Nem siettem el, maradjunk annyiban. 😊

Olyan eset Hála Istennek nem igazán fordult elő, hogy valóban a közösségi média felkapottsága miatt vettem meg, és olvastam el egy könyvet, aztán úgy tettem le, hogy kidobott idő volt.

A napi olvasnivaló: Emily Henry – A könyvek szerelmesei

Na, ez a regényrészlet, tulajdonképpen a regény eleje az, ami rögtön megfog engem. Nem elég, hogy egy könyvszerető, realista főszereplőt kaptam, megjelent az a férfi, aki valószínűleg fenekestül felforgatja az életét. Nem mellesleg éppen a találkozás előtt dobta a főhőst a párja. Határozottan tetszik a történet indítása, és tőlem kapott egy esélyt.

 

2023.06. 18. – 14. nap – Lapos föld, emberevő politikusok, chemtrail

Ehhez a cikkhez tulajdonképpen annyit szólnék hozzá, hogy mostanság sokkal szívesebben temetkezem bele a középkorról, történelemről, vagy egyéb más világokban játszódó regényekbe, sorozatokba. A Covid-mizéria óta teljes mértékben próbálom kerülni a jelenben fellépő politikai és egyéb hasonló vonatkozású témákat, maximum csak olyan mértékben foglalkozni ezekkel, amennyire érintett vagyok/lehetek benne. Még TV-t sem nézek. Lehetséges, hogy ez nem a legjobb megoldás, azonban annyiszor égettem már meg magam munkahelyen is, amikor beleszóltam ezekbe a témákba, hogy felhagytam vele. Számomra jobb a nyugalom, és bár van véleményem, inkább megtartom magamnak, ha azzal a légkör békésebb. A könyvek, sorozatok pedig nem okoznak csalódást, nekik bátran mondhatom a magamét. 😊

A napi olvasnivaló: Philip Roth – Összeesküvés Amerika ellen

Hihetetlenül sok információt közöl az író rögtön a történet elején, ami talán nem a legszerencsésebb. Sajnos nagyon nehezen ragadta meg a figyelmemet a témájától függetlenül, így nem valószínű, hogy a teljes könyvet el fogom olvasni.